Néhány gondolat az időjárásról...
Az ókor hajósai nagyon is jól
tudták, hogy Aeolosz, a szelek istene, aki a Lipari-szigetek uralkodója és
székhelye a magas ércfalakkal körülvett Strongüle szigetén van, ott tartja erős
sziklabörtönbe zárva a szeleket, melyeket tetszése szerint szabadon bocsát a
tengereken.
Ma már ezt másként gondoljuk…
A
vízen járók manapság árgus szemekkel (és fülekkel) figyelik a különböző
forrásokból áramló, az időjárás változásairól szóló információkat, és ezek
alapján igyekeznek útjukat megtervezni. Ezen információk szolgáltatói a
meteorológusok, akik egy –még manapság is- misztikusnak tűnő tudományág
művelői. A meteorológia a légkörrel foglalkozó tudomány, nevét Arisztotelésztől
származtatják, aki a „meteora” fogalommal jelzett minden „Ég és Föld” között
lejátszódó jelenséget. Ez a tudományág a légköri jelenségeket, a levegőnek,
mint gáznak az állapotváltozásait vizsgálja, mely állapotot tulajdonképpen
három állapotjelzővel ki is lehet fejezni, a hőmérséklettel, a nyomással és a
sűrűséggel. A meteorológia tudományának igazi, sajátos területe a légköri
mozgásrendszerek vizsgálata, ezen belül is a fizika egyik speciális területének
–a hidrodinamikának- az alkalmazásáról kell beszélnünk. A meteorológia és a
fizikai oceanológia területeire különösen jellemző, hogy bonyolult
hidrodinamikai rendszereket (a légkört és az óceánt) kell vizsgálnunk.
Rendkívüli összetettségéből adódóan ez koránt sem egyszerű. Nézzük hát, mi
minden is szól bele időjárásunk alakulásába, hogyan is fest Földünk éghajlata
nagy vonalakban, és ebben hol is helyezkedik el kedvenc nyaralókörzetünk, a
Földközi-tenger térsége.
Földünket
éltető elsődleges energiaforrás a Nap, így természetes, hogy a klímaviszonyok
kialakulása is a Földet érő napsugárzás mennyiségétől függ. A Föld tengelyének
a keringési síkkal bezárt szöge (tengelyferdesége) határozza meg a napsugárzás
övezetes eloszlását. A Napból érkező sugárzási energia eloszlása alapján három
fő (ún. sugárzási) éghajlati övezetet különböztetünk meg a Földön. A Ráktérítő
és Baktérítő közti terület kapja a legtöbb energiát. Ez a trópusi vagy forró
éghajlati öv. A beérkező energia itt az év folyamán egyenletesen oszlik el,
mivel a nappalok és éjszakák hossza alig változik. A térítőktől a sarkkörig
terjedő területek a mérsékelt éghajlati övezetek. Ide már kevesebb energia
érkezik, az is nagy évi változékonyságot mutat. Nyáron a hosszú nappalok és
nagy Napmagasság miatt több, télen a rövidebb nappalok és kisebb Napmagasság
miatt kevesebb az energia bevétel. A sarkkörön túli területek a sarkvidéki vagy
hideg égövek. Ezek a területek kapják a legkevesebb besugárzást.
Egy olyan éghajlati felosztás
alapján, amely elsősorban a hő- és vízellátottságot tartja szem előtt, a
következő fő klímaövezeteket tartjuk számon a Földön:
-trópusi
nedves éghajlatok
-száraz
éghajlatok
-meleg
– mérsékelt éghajlatok
-hűvös
– mérsékelt éghajlatok
-sarkvidéki
éghajlatok
-magashegységi
éghajlat.
Ezeket a főbb éghajlattípusokat
még további alfajokra osztják a klimatológusok. Ezek közül most csak egyet
nézzünk meg. A meleg – mérsékelt éghajlatok egy altípusa a mediterrán vagy
száraz nyarú szubtrópusi éghajlat, mely további vizsgálódásaink tárgya lesz.
Általános jellemzője ennek az
éghajlati övnek a meleg, sőt forró nyár, az enyhe, jóformán fagymentes tél, a
csapadék erős évi periódusa csapadékos téllel és szűkös csapadékú, sőt gyakorta
csapadéktalan nyárral, továbbá a csekély felhőzet és napsütésben gazdag nyári
évszak. A mediterrán klímák a szubtrópusi anticiklonok poláris oldalán
alakulnak ki, ami magyarázatot ad a csapadék jellegzetes, a hőmérséklet
alakulásával ellentétes évi menetére. A Nap látszólagos járásával nyáron a
pólusok, télen az Egyenlítő felé elmozduló szubtrópusi magasnyomású övezet
miatt nyáron beleesnek az anticiklonális öv magasnyomású, leszálló
légáramlással együtt járó tengelyébe, míg télen ez a zóna az Egyenlítő felé visszahúzódva
szabad teret enged a nyugati szelek érvényesülésének.
(Ezen klímaviszonyok érvényesek
Dalmáciára is. A klímaterület viszonylag magas szélességekig történő
előnyomulását a viszonylag meleg vizű Adria mellett elősegíti a partközeli
hegyvonulatok védőhatása a kontinentális hideg légtömegek téli beáramlásával
szemben.)
A fent leírtak teljes mértékben
igazak a Földközi-tenger térségére is, hiszen nevét is erről a területről
(Mediterráneum) kapta. Tehát röviden összefoglalva elmondhatjuk, hogy a Földközi-tenger
térségének időjárását az Azori-szigetek fölött elhelyezkedő anticiklon
kiterjedése határozza meg.
A helyzet azért koránt sem ilyen
egyszerű, hiszen akkor a térség meteorológusainak nem lenne más dolguk, mint a
naptárt figyelni…
Nagy lokális, esetenként hirtelen
változások nyomják rá bélyegüket a Mediterraneum időjárására. Gondoljunk csak a
szinte a semmiből előbukkanó bórára, vagy arra a képtelennek tűnő, de gyakran
előforduló jelenségre, hogy míg mi kellemes, jól kifújt 5-ös erősségű szélben vitorlázunk,
néhány mérföldre tőlünk szélcsendben álldogálnak a hajók. Ezért ne elégedjünk
meg annyival, hogy túránk elején néhány
pillantást vetünk egy időjárás jelentésre, hanem igenis kövessük figyelemmel
folyamatosan az időjárás alakulását.
Még idehaza, indulás előtt ajánlatos felkeresnünk
az Országos Meteorológiai Szolgálat internetes honlapját (www.met.hu), ahol öt
napra szóló előrejelzést találhatunk, mely még a szélviszonyokra is kiterjed.
Megérkezve az Adriára viszonylag könnyű a dolgunk, mert három napra szóló
előrejelzést találhatunk a marinák recepcióján vagy a kikötő kapitányságon.
Szezonban folyamatosan közölnek időjárási információkat a VHF 67-es és a 69-es
csatornán négy nyelven. Ezeket ajánlott figyelemmel kísérni és komolyan venni.
További meteorológiai
információkhoz juthatunk az egész év folyamán horvátul és angolul UTC szerint
05:35-kor, 14:35-kor és 19:35-kor Rijeka körzetében a VHF 24-es csatornán,
05:45-kor, 12:45-kor és 19:45-kor a VHF 07-es, 21-es, 28-as csatornákon Split
körzetében és 06:25-kor, 13:20-kor valamint 21:20-kor a VHF 04-es és 07-es
csatornákon Dubrovnik térségében.
Ha az Adria Olaszországhoz
tartozó területeire vetődünk, ott sem maradunk időjárás jelentés nélkül. A VHF
68-as csatornán folyamatos időjárás előrejelzést találhatunk olaszul és
angolul. Ennek a csatornának az időjárás jelentései az egész Földközi-tengerre
kiterjednek, előrejelzései pedig valamennyi Olasz felségvizekre. Ez az adás
fogható a Baleári-szigetektől egészen Görögország nyugati részeiig és gyakran a
partoktól meglepő távolságra is.
Természetesen rövidhullámú rádión
is kiváló időjárás jelentésekhez és előrejelzésekhez juthatunk, de mivel ilyen
készülékekkel nemigen találkozunk a charterhajókon, ezért most erre nem is
térnék ki részletesebben.
A következő, elengedhetetlen
tennivalónk a környezetünkben lezajló változások folyamatos szemmel tartása.
Minden hajón található barométer, ennek figyelése igazán nem emészt fel
jelentős energiát. A felhőzet változásából és a levegő tisztaságából is
messzemenő következtetéseket tudunk levonni az időjárás rövidtávú –néhány órán
belüli- változását illetően.
Végezetül még szeretnék
felsorolni néhány szempontot, melyek szem előtt tartását minden vízen járó
számára bátran tanácsolnám:
1, Jelöljük ki magunknak azokat az
időjárási határfeltételeket, amelyek mellett még a hajózást vállaljuk és
ragaszkodjunk ezekhez.
2, Ne várjuk el, hogy az időjárás
jelentés meteorológiai térképén szereplő helyzet olyan tipikus legyen, amint
azt a szakkönyvek leírják. Nincs két pontosan egyforma időjárási helyzet.
3, Hajózás közben figyeljük a
meteorológiai rádióadásokat és használjuk fel azokat.
4, Ne felejtsük el az időjárás
jelentés és az időjárás előrejelzés közti különbséget.
5, Éljünk az időjárás adta
lehetőségekkel, de ne akarjunk szembeszállni azzal.
